Férfias játékok...

Eljött az a pont, ahonnan kezdve lehet engem gyűlölni. (ha esetleg még nem adtatok magatokra eléggé ahhoz, hogy kikérjétek magatoknak a világmegváltó mindentudó ömlengéseimet az "életről" és a "de kurva ostobák is vagytok..." kommentjeimet itt ott... )

Ma el fogom mondani mi a véleményem a férfi nemről és a férfiasságról általában... nem könnyű meló, akinek nem inge, nem kenyere, gyenge az idegrendszere annak a jobbfelsősarokban elhelyezett kicsi X-et tudnám ajánlani mint menekülési útvonalat. MOST.

Minden férfi igazából gyerek. Ahogy idősebbek lesznek csak a játékaik lesznek nagyobbak és drágábbak. Félreértés ne essék én magam is gyerek vagyok belül, csak én nem tagadom ezt. Elfogadom és dédelgetem a bennem megbújó kisfiút, mert ha egyszer felnő, szeretném ha azt vidáman és boldogan tenné, nem szigorú korlátok és szabályok között folyton fegyelmezve, mert a saját gyerekemmel sem tervezem, hogy így fogok bánni. Az ismert történelem során az egyetlen igazán hathatós módszer szerintem ami végül képes kiölni egy férfiból a gyerket az a háború, és ezzel mondanék ellent biznyos feminista tanulmányoknak, amik szeretnék ostoba dominanciaharcként és faszméricskélésként feltűntetni a háborút, mintha az csak afféle "pasi-dolog" lenne. A háború gáz, a háború mocskos, és ezt csak azok tudják igazán akik ténylegesen részt vettek efféle "kanbuliban", de erről majd máskor. ( A háború az a momentum, amikor mi faszik nagyeséllyel rájövünk, hogy még gyerekek vagyunk... és hogy ez most nem játék, persze lehet, hogy a tesztoszteron majd elintéz mindent haha!!! )

Férfi értékekként általában a határozottságot, bátorságot, bölcsességet(!), agressziót, helytállást stb... stb... szoktuk felhozni. Machismo: a kőkemény, ellentmodást nem tűrő, megzabolázhatatlan, tehát eltúlzott "férfiasság". (Ennek ellentéte a "mariannismo": a teljes odaadás és szó nélkül tűrés, sőt rajongó szeretet a nők részéről. Egyfajta "kussolok-otthonvagyok-gyereketnevelek" magatartás, amit szerncsére a latin országokon kívül csak szappanoperákban láthatunk.)

Ehhez képest mit látunk ma?

Valahol egyetértek a feministákkal a "férfi-uralom" elképzelésével kapcsolatban, mert ha generációról generációra azt hallgatják a pasik és lássuk be főleg az anyjuktól, hogy ilyen és ilyen kell legyél, akkor ne csodálkozzunk, hogy pár nemzedék alatt teljesen eltölti őket önön nagyságuk remek érzése, és/vagy az érzés hiánya okozta frusztráció. A "teremtés koronái" hamar beleesnek abba az illúzióba, hogy mivel fütykösük van, ezért ők automatikusan rendelkeznek ezen értékekkel. A keserű igazság pedig az sajnos, hogy egyáltalán nem, ezeket az értékeket, -mint kb. mindent- tanulni kell, és ehhez bizony példaképekre van(lenne) szükség. Namármost a tv-ben látott férfiak (kovbojok, indiánok, űrhajósok, BATMAN) nem kifejezetten a legjobb mintát nyújtják egy gyerek számára, többek között azért sem mert ezeket a műsorokat is pasik készítik, hogy megmutassák, hogyan KELLENE viselkedniük egy férfinak, holott persze fogalmuk sincs, honnan is tudnák, ők is csak a jól ismert közhelyeket halották gyerekként. Tehát ez afféle ördögi kör.

A legjobb természetesen az élő példa lenne, dehát megfigyelhető minta, hogy apu:
- Sosincs itthon
- Gyengeelméjű
- Alkoholista
- Csak minden második kedden találkozunk, de olyankor nagyon kedves
- Gerinctelen
- Inkompetens
- Egy kiborgizált hörcsög érzelmi szintjén teng-leng és néha elveri anyut...

Ez a múltban sem volt másként Európában például. Viktoriánus erkölcsök között nevelkedett gyerekként például azt láthattad, hogy apu zárkózott, távoli, elérhetetlen, méltóságteljes és mikor felnőttél elmész ugyanabba a klubba, mint apu és rájössz, hogy ott sok hasonló arc van, de itt hallhatsz disznóvicceket és csöcsökről beszélgethettek egész nap, ami vicces.

Számtalan példát mondhatnék még a belső fogyatékosságainkra, amiket nagyszerűségünk tudatában nem vagyunk hajlandóak kiküszöbölni, (miért is tennénk nemigaz???) vagy a keserűségünknél fogva csak halmozunk. A férfi önérzete pedig egy gyerek önérzete kedves olvasók, amit ha megsértesz durcázni kezd és képtelen faszságokkal vág vissza, felemlegeti, hogy te meg kövér vagy, lóg a melled, horkolsz... stb. A Férfi tökéletes, mert ilyennek nevelték a századok és főleg anyukáik, (ezzel nem mentegetni szeretném magunkat, ez tény, mikor anyu kislány volt ő is azt tanulta, hogy ilyeneke a pasik) mivel apu éppen elfoglalt, vagy nincs, vagy segíts anyunak bedeszkázni még egy ablakot, majd szaladj az emeletre és bújj el, mert megtaláta a sufniban a baltát.

Ohh.. igen. Tesztoszteron. Az "öldmeg-vagy-dugdmeg" hormon. A hím agresszió és/vagy "nemződüh" kétséges módon egészséges, de mindenképpen természetes velejárója a férfiságnak. Rengeteg remek és tanulságos sztorit és kiselőadást tarthatnék a hím agresszióról, de most inkább csak annyit mondanék, hogy NEM MENTSÉG. Én magam (és ezzel nem felvágni akarok) püffedek a tesztoszterontól, huszonéves létemre iszonyatosan kopaszodom és rettenet hód lóg az arcomon, mégsem ütöttem meg soha nőt (csak ha kérte :P), még akkor sem mikor igazán megérdemelte volna a környezetem szerint is.
Ha két férfi egymásnak esik, az nem szép, de valahol fair, és hormonális vezérlése folytán természetes dolog, ahogy a versenyelvűség is és a többi. De kezet emelni egy nála gyengébb bármire... főleg ha a saját szerettei/családja az, az számomra (és evolúciós szempontból is) elfogadhatatlan.

REAL MEN DO NOT RAPE! Az igazi férfiak nem erőszakolnak meg... senkit, soha, sehogy NEM.
"Az igazi férfi elveszi, amit akar!" ezt ma este hallottam egy illuminált tagtól. Nos, szerintem az állatok és a gyerekek tesznek így. De ne legyen az, hogy így kifakadásom végén nem mondom el a tanulságot.

Fiukák jól figyeljetek!

Szerény véleményem szerint:
- Az igazi férfi megdolgozik azért amiben hisz és amit szeret, csak akkor adja fel ha nincs más lehetősége.
- Az igazi férfi felneveli a gyerekeit. (ilyen csoda lénynek lenni bizony felelősséggel jár)
- Az igazi férfi (hamár úgyis bölcsebb elvileg) érveket és nem az öklé használja a családi vitában. (ez egyfelől praktikus is, ha tekintélyt szeretnél szerezni mondjuk a gyerekeid előtt, amit lássuk be ki ne szeretne)

És most be is fejezném hiretelen... volna még valami de talán majd később...

És itten a játék nektek srácok és annak aki szereti!
Kaligulát irányítva gyilkold halomra Róma dekadens polgárait 26 féle fegyverrel... ha van mikrofonod abba üvölthetsz és höröghetsz mert az feltüzeli Kaligulát. Fantasztikus játék tényleg. Abban a szellemben linkelem most ezt be, hogy az erőszak a képernyőre és nem az utcára való, vagy anppaliba ha már itt tartunk úgyis.

http://www.adultswim.com/games/vivacaligula/index.html