" - Külföldön elmésebbek a nők nálam? - kérdezte a lány, szemét lesütve. - Ugye, elmésebbek?
- Nem elmésebbek - mondta G. A.
- Dehogynem - mondta a lány. - Sokkal elmésebbek. Elhitetik a férfiakkal, hogy azok erősebbek, bátrabbak, okosabbak s a világ urai.
- Nem mindegyik hiszi el - mondta G. A.
- Külföldön találkozni fogunk olyan elmés nőkkel - mondta -, akik elhitetik magával, hogy szerlmes beléjük.
- Olyannal nem fogunk találkozni - mondta G. A.
A lány hallgatott. - Sokkal bölcsebbek és szellemesebbek nálam - mondta egy idő múlva. - Olyannal is találkozni fogunk, aki elhiteti magával, hogy elmúltam.
- Hogy elmúltál? - ismételte G. A. szórakozottan.
- Hogy elégtem művelt külföldi elméjének villámcsapásaitól, ellobbantam s megsemmisültem. S akkor el fog hagyni, kedves G. A. "
" Id. Larra bólogatott. - Sejtettem - mondta egykedvűen, apró, gyulladt szemével szaporán pislogva. - A mai fiatalság! Mi egyebet lehet várni, fiatalember, egy elkorcsosult nemzedéktől, mely a gyávaságot összetéveszti a tapintattal, a közönyt a szerénységgel, a némaságot a csönddel? ... "
Déry Tibor " G. A. úr X.-ben "
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment