Reveláció

Találtam ma egy zseniálisan jó playstation 2 reklámot, ami egyfajta revelációban részesít virtuális valóság szempontjából. A címe Double Life (Kettős Élet) és egy kegyetlenül erős és szugeszív művészi alkotás. Hát mondjuk úgy NAGYON elérzékenyültem, ahogy megnéztem újra és újra. Aztán belefogtam, hogy megfogalmazzam a gondolataimat róla Neked, de aztán találtam egy cikket Dejan Petrovic tollából (bizonyos körökben híres techokrata) aki mindezt elmondja helyettem. Az egyik cím ahol a reklám megtalálható:
http://www.youtube.com/watch?v=OuiEKm5dDrY

szabadban fordítom, hogy azok is értsék akik nem tudnak angolul.


"Double Life -

For years, I've lived a double life.
In the day, I do my job - I ride the bus, roll up my sleeves with the hoi-polloi.
But at night, I live a life of exhilaration, of missed heartbeats and adrenalin.
And, if the truth be known,a life of dubious virtue.
I won't deny it - I've been engaged in violence, even indulged in it.
I've maimed and killed adversaries, and not merely in self-defence.
I've exhibited disregard for life, limb and property,and savoured every moment.
You may not think it,to look of me, but I have commanded armies, and conquered worlds.
And though in achieving these things I've set morality aside,I have no regrets.
For though I've led a double life, at least I can say - I've lived."

"Kettős Élet -

Évek óta kettős életet élek.
Nappal végezem a munkám - felülök a buszra, felhajtom az ingem ujját, mint mindenki más.
De éjjel olyan életet élek amit kitölt az öröm amit a kihagyott szívdobbanások és az adrenalin nyújt.
Az igazat megvallva, egy életet ami tele van kétes értékekkel.
Nem tagadom - erőszakot alkalmaztam, sőt elmerültem benne.
Megcsonkítottam és megöltem ellenfeleimet, és nem pusztán önvédelemből.
Nem tanusítottam figyelmet az élet, végtagok vagy tulajdon iránt, és ízlelgettem minden percét.
Nem gondolnád, ha rám nézel, de hadseregeket vezényeltem és világokat igáztam le.
És miközben ezt mind elértem, félretettem erkölcseimet, és nincs mit megbánnom.
Mert bár kettős életet éltem, legalább elmondhatom - én éltem."

" A reklám rendezője különböző emberi életek zsánerképein vezet keresztül minket.
látványos életstílusok kolázsa, amikbe belekukkanthatunk arra az időre, míg elmondják vallomásukat. A kamera előtt - előttünk - öszíntén mondják el azt amit a hétköznapi életükön kívül tesznek. Még el is magyarázzák, hogy bár hihetetlennek tűnhet elsőre, de tettek bizonyos dolgokat... dolgokat amiket a valóságban talán nehéz lenne befogadni. Mindannyian különbözőek vagyunk és mindannyiunknak megvan a különböző életmódja. Gyakran ez az életmód ismétlődő és unalmas.

Ekkor álmodozni kezdünk és azt kívánjuk bárcsak történne valami. Valami ami messze a hétköznapi problémáink és rutinjaink fölé emel. Egy kihívás, egy tapasztalat, valami ami minden ember génjeiben megvan. Az igazság az, hogy vannak akik mindenestül megtapasztalják az életet, és vannak akik nem. Természetes, hogy nem mindenki tapasztalta meg egy háború borzalmait, vagy száguldott keresztül a városon 200 km/órával a sarkában a rendőrséggel.

Szóval kíváncsi emberi lények lévén elgondolkodunk - Mit csinálnék egy ilyen helyzetben? - Hogyan menekülhetnénk fizikai kötöttségünkből? - Hogy menkülhetnénk el a mindennapi életünkből? Hogyan kerülhetek közelebb önmagunk felfedezéséhez anélkül, hogy teljességében megtapasztaljuk az életet?

Nézzünk szembe a tényekkel - hányan fogunk az elkövetkező néhány napban megölni egy sárkányt? Anélkül, hogy elviccelném a dolgot, csak annyit mondanék - sehányan. És itt jön a képbe a virtuális valóság. A legmodernebb technikákat a képzeletünkkel ötvözve felfedezhetjük önmagunk ezen eldugott részeit.

Hazudnánk, ha azt mondanánk ez a valóság tökéletes - de még mindig ez visz minket a legközelebb ahhoz, hogy próbára tehessük a képességeinket... biztonságban. Ezeket a dolgokat nem tehetjük meg a valóságban, mert a valóság gyakran veszélyes és vannak dolgoka amiket egyébként is fizikailag lehetetlen elérni...."

Dejan Petrovic